Építészmérnökként végeztem a BME-n, ahol a szakmai felelősségvállalás okán is felébredt az energia- és környezettudatos építészet iránti érdeklődésem. Mindig szerettem a természetet, tiszteltem és csodáltam is egyben. Már egyetemi éveim alatt elkezdtem dolgozni egy innovatív, fiatalos, témábavágó cégnél, az ABUD Mérnökirodánál, ahol épp 3 éve voltam, amikor egy kollégám javaslatára egy másik kolléganőmmel együtt jelentkeztünk a Climate-KIC Pioneers Into Practice programjába.
A kihívások és a megoldandó problémák motiválnak igazán, főleg, ha egy olyan cél érdekében dolgozhatok, amit valóban magaménak tudok érezni. Emellett vallom, hogy folyamatosan tanulnunk és fejlődnünk kell ahhoz, hogy a legjobb döntéseket tudjuk meghozni. Éppen ezért volt szimpatikus számomra a PIP, így bizakodva jelentkeztem, majd amikor bekerültem, izgatottan vártam a workshopokat és a placementeket.
Hol és melyik szervezetnél töltötted a hazai és nemzetközi placementedet? Milyen projekten dolgoztál?
A hazai placementemet a budapesti székhelyű Energrade Kft.-nél töltöttem, ahol egyébként azóta a csapat részévé váltam, de erről majd később :). Mindig érdekelt a matematika, a programozás, a szoftverfejlesztés világa, így amikor az egy hónapos hazai projektmunkára felajánlott lehetőségeket böngésztem, egyből megakadt a szemem az Energrade-en. Energia audit szoftver fejlesztéséhez kerestek szakértői "szemet", aki rávilágít az esetleges fejlesztési irányokra, és szorosan együttműködik a fejlesztőkkel. Nem csalódtam. A feladat rendkívül izgalmas volt, a fiatalos csapatban igazán jóleső módon tisztelték a hozzájárulásomat, és remek érzés volt, amikor ennek pozitív hatásait gyakorlatban láthattam a szoftver fejlődésében. Elszállt az egy hónap, ami után azonnal elkezdtünk beszélni a további együttműködési lehetőségekről.
A nemzetközi placementem során volt szerencsém egy felejthetetlen hónapot eltölteni Valenciában, az Instituto Valenciano de Edificación nevű szervezetnél, akik számos épített környezettel kapcsolatos kutatás-fejlesztési projektben dolgoznak, náluk két H2020-as projektbe láthattam bele. A feladatom oktatási sorvezető készítése volt, olyan kezdeményezések részeként, amelyekben a cél felnőttek fenntartható építészettel kapcsolatos képzése volt Európa-szerte. A célközönség az építőipar résztvevői voltak, az egyik esetben célzottan az integrált tervezési módszertanban érintett szakterületek.
Mit tanultál, mit hozol haza a program után? Hogyan hasznosítod a tapasztalatokat a munkád során?
Az egyik legérdekesebb az volt, amikor először találkoztam a programban résztvevő hazai és román szakértőkkel. Bennem itt tudatosult igazán, hogy mennyire szűk területét képviselem a fenntarthatóságért dolgozók körének, hogy nemcsak a velem kapcsolatban álló mérnök szakmák dolgoznak ezért a célért, de vegyészek, élelmiszermérnökök, biológusok, szociológusok, közgazdászok, jogászok, sőt még marketingesek, grafikusok is (és biztosan kihagytam valamit)! Nagy felismerés volt, hogy az ő szerepük is mennyire fontos ebben a folyamatban, és hogy mennyit tanulhatunk egymástól.
A kiválasztási folyamat során megkérdezték, hogy hogyan viselem, ha a komfortzónámon kívül kerülök, a kérdés hamar értelmet nyert a legjobb jelentésében: Szakértőként úgy kerültünk új környezetbe, hogy a minket körülvevő újdonságokra tekinthettünk kényelmetlenségként és kiaknázandó lehetőségként egyaránt, és én szeretem a lehetőségeket. :) Közhely, de kinyílt a világ.
Mit adott neked a program?
Lehetőségeket, tapasztalatot, kapcsolatokat és amire egyáltalán nem számítottam: új munkahelyet.
A hazai placementem után a kölcsönös elégedettség további együttműködést szült, majd álláslehetőséget. Valenciából visszatérve már az új munkahelyemre mentem dolgozni és azóta is az Energrade csapatában élhetem ki kreativitásigényemet, többek között az energia audit szoftver fejlesztésében.
A program során rengeteget tanultam, nemcsak elméleti, de praktikus oldalon is. Volt lehetőségem kicsit jobban megismerni magam, és új szemmel tekinteni a lehetőségeimre. Frissítő volt!