Minden élőlénynek joga van a tiszta, életet adó levegőhöz. A Levegő Munkacsoport 1988 óta azért dolgozik, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon éljen. Mindezt szakmai alapokon, az érintettek bevonásával, politikai és gazdasági részérdekektől függetlenül, következetesen és átláthatóan teszi.
Szakterületünk elismert képviselői vagyunk. A környezetvédelmi tevékenységünk érdekében aktívan használjuk a közgazdasági, jogi, településfejlesztési, építészeti, közlekedési, agrármérnöki, biológiai, vegyi és egyéb szakismereteinket. Munkánk során a legújabb tudományos eredményeket és nemzetközi tapasztalatokat is alkalmazzuk.
A Levegő Munkacsoport 2014 óta fogad szakértőket a PiP programban. 2015 tavaszán Kurcz Linda a közautó-rendszerekkel foglalkozott a Munkacsoportnál.
Ahogy nő a gépjárművek száma, nő a forgalom és az utak telítettsége, valamint a parkoló felületek zsúfoltsága, lehet a sávokat bővíteni és elkerülő utakat használni, azonban a terelő utak is egy idő után túlterheltekké válnak. Hazánkban minden második háztartásban van autó, a városokban egyre több a dugó. A bedugult városokban a közösségi közlekedés is romlik és a légszennyezettség is egyre nagyobb mértékű. Sok városlakó ezen utóbbi okból külvárosba költözik, de ingázásaik kikerülhetetlenek, ami tovább súlyosbítja ezeket a problémákat.
Közlekedni kell, azonban dönthetünk milyen eszközt, rendszert használunk és mikor.
A-ból B-be való eljutást telekocsival (carpooling) is meg lehet oldani, vagy közautót, autómegosztást (carsharing) használva. Az autós és utas számára természetesen fontos, hogy az útját minél olcsóbban, gyorsabban tegye meg, és ehhez tudjon egy ideális rendszert választani. Az optimalizált autóhasználat miatt csökken az utak telítettsége, ezáltal kevesebb forgalmi dugó alakul ki.
A közösségi gazdaság, vagyis a javak másokkal történő megosztáson alapuló fogyasztása (shared economy) hazánkban is megjelent, példát látunk erre a pénzügy, a szállás, az étkezés, az oktatás, valamint az utazás területén is. A fogyasztói attitűd megváltozik és fontosabb, hogy egy adott pillanatban hozzáférjünk a javakhoz, mint hogy birtokoljuk őket.
Tanulmányomban a közösségi autózás gyakorlatát a felhasználó szemszögéből vizsgálom, és leginkább arra keresem a választ, hogy milyen élethelyzetek, közlekedési szituációk adódnak, amire a közösségi autózás megoldás? Hogyan valósítható meg egy autós utazás, ha az egyénnek nincs saját autója?
Az egyén különböző élethelyzeteiben más és más megoldást tud választani, kiküszöbölve ezzel a saját autós közlekedést. Milyen létező fenntartható közlekedési modellek, közösségi autós megoldások vannak a piacon, amikkel a felhasználók élni tudnak? Milyen működő megoldások léteznek Budapesten?
Ezen kérdésekre keresem a választ.
A négy-hetes munka eredményeit összefoglaló munkát az alábbi linken lehet elolvasni:
https://www.levego.hu/sites/default/files/kozossegi_autozas_a_fenntartha...